Míg Magyarországon dúlt a 3T elve, addig délebbre egy jóval lazább szocializmusban bárki vehetett hazai kiadásban Iron Maiden vagy Floyd lemezeket. Talán ennek is köszönhető, hogy az exjugoszlávok könnyűzenéje sokkal lendületesebben fejlődött. Ilyen körülmények mellett indulhatott a szarajevói underground egyik meghatározó bandája, amelyet gyakorlatilag egy rádió- és TV-műsor hozott létre. Nele Karajlič és Sejo Sekson közös agymenése, a Top Lista Nadrealista legalább annyira volt avantgárd, mint az általuk alapított Zabranjeno Pusenje.

És itt álljunk meg egy kicsit. A tájékozottabbak most a fejükhöz kaphatnak, mondván: "nem ők léptek fel tavalyelőtt szilveszter környékén Kusturicával együtt?" A válasz: de és nem. A Zabranjeno Pusenje ugyanis, akár a jugoszláv föderáció, szétvált a nemzetiségi határvonalak mentén. Nele Belgrádba költözött, ahol kezdetben szólóban próbálkozott, majd sikerült zenekart verbuválnia, azóta pedig a No Smoking Orchestrát Kusturica-filmek szerzőiként ismerte meg a világ. Sejo Sekson azonban maradt Sarajevoban, és az eredeti tagság egy részével, eredeti nyelven vitte tovább az eredeti elképzelést.

A '81-ben alakult zenekar sosem követte a trendeket. Olyannyira nem, hogy eltávolodott az akkor Jugoszláviában is teret nyerő, aktuális áramlatoktól, a new wave-től és a punk rocktól, jellegzetesen saját hangot kialakítva: a garázsrockból és egy csipet népzenéből kevert, ún. újprimitivizmust. Az abszurd humora miatt népszerűvé vált rádióadás pedig szövegvilágukra nyomta rá bélyegét, amit a nagyobb lélegzetvételű történetmesélés éppúgy meghatározott, mint a frivol politikai kommentárok. A Zabranjeno ú Pušenje hosszú időkre elkapálta magát egy szemtelen színpadi kommentárral, miután egy Marshall típusú erősítő koncert közben mondta be az unalmast. "Na, kipurcant a marsall. Mármint az erősítő." - jegyezte meg Nele alig néhány nappal Tito marsall halála után. A jugoszláv rocktörténelem azóta legendássá vált mondata számos művészt inspirált.

Pécsre a zenekar bosnyák-horvát fele látogat el (hogy a No Smoking Orchestra fellépésével együtt gyakorlatilag a teljes régi zenekart felvonultassa városunkban), akik 1997, a szétválás dátuma óta is aktívak, és legalább öt lemezt ki is adtak. A rájuk jellemző avantgárdos-garázsos világ nyelvtudás nélkül is élvezhető, de mindenképp érdemes megnézni őket annak, aki még életében nem látott egy balkáni rockbandát sem. Sok derülhet ki őket látva arról, miért hangoztatják sokan, hogy a magyar színtér évtizedes késésben van.