Nemzeti Színház

Kedden este két alkalommal is színpadra viszik Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztopera c. darabját. A szerző, Pintér Béla gondolatai művéről:
,,A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság."


Izgalmas előadásnak ígérkezik a Gyanús Mozgások c. egyfelvonásos színmű is, melyet pénteken és vasárnap láthatunk a Szobaszínházban. A történet anya és fia életét meséli el. Két magányos ember történetét, akik képtelenek megérteni egymást. Kálmán azzal vádolja az anyját, hogy a lakása körül megint gyanús mozgások vannak. Mint múltkor, amikor kirabolták őt. Pontosabban: nem kellett kirabolniuk, mert a Mama magától mindent odaadott nekik - vadidegeneknek! Az ablakból integetve nézte, ahogy elszállítják az értékeit. És utólag semmire sem emlékezett az egészből. Talán a vita hatására, talán más okból végül a Mama, Teri elköltözik, és fia hiába kéri, nem árulja el hová megy. A fiú aggodalma gyanús lesz Teri számára: miért éppen most érdeklődik? Miért nem akarja, hogy elmenjen? A történet végén kiderül, hogy helyrehozhatók-e az anya-gyermek közötti ellentétek.

Továbbra is műsoron: Légy jó mindhalálig, Rudolf

Harmadik Színház

Hétfőn láthatjuk Parti-Nagy Lajos és Darvas Ferenc Ibusár c. monodrámáját. Sárbogárdi Jolán alakját Füsti-Molnár Éva alakítja nagy sikerrel. A monodráma a legintimebb, legszemélyesebb színházi műfaj és optimális esetben egy másik világ bensőséges és intenzív jelenlétét képes megteremteni. Sárbogárdi Jolán története számára nagyon adekvát ez a forma, ugyanis az ibusári jegykiadó arra vállalkozik, amire csak a giccs: ha a külső világ, a valóság kilátástalanul sivár és már eszményítve sem képzelhető el, azaz eszményített valóságot nem fabrikálhatunk magunknak, akkor ezt a valóságot ki kell iktatni. Jolán életében fokozatosan végtelenné, uralhatatlanná terebélyesedik az illúzió: író lesz ő, zenés színpadi művek ünnepelt szerzője.
A darab nem csak egy nő drámáját mutatja be, a mindannyiunkban lakozó Sárbogárdi Jolánt is a felszínre hozza.

További alőadások: Óriáscsecsemő, Albin kocsmája, Óz, a nagy varázsló