Először keresel egy nyugodt olvasós kuckót és odavonulsz a kincseddel. Kicsit megsimogatod a könyv fedelét és megnézed a képeket.

Tudod, hogy a borító minden ábrája nemsokára teljesen mást fog mondani neked. Mert ismerni fogod, érteni.

Ki van rajta, mit csinál, miért tartja azt a kezében és hova megy. Még a háttér ábrái, az apró részletek, a célzások a rejtett figurák -mindet ismerni fogod. Ahogy haladsz a könyvben, és néha leteszed, új dolgok ötlenek a szemedbe - haaahá -ez van raja kívül! De hiszen már ezt is tudom micsoda!

És belépsz Berg Judit világába. Felszállsz a Szélkirálynőre, és kihajózol. Lent, a hajósinasok kajütjében találkozol Fecóval. Balikóék éppen kártyatrükkökért nyaggatják.

Onnan kezdve már te is hajósinas akarsz lenni. Nem baj, hogy néha fedélzetet kell súrolni, és nem baj ha Negró, a fedélzetmester néha goromba, ha ilyen barátaid vannak!

Melletted életre-halálra. A tengerbe ugranak érted. Átverekszik magukat egy egész ellenséges hajóflottán. De ha az kell, beleharapnak a karodba és belöknek egy tóba! /Részleteket nem árulhatok el /És persze lehet velük viccelődni, foglyot szabadítani - és közben élvezni Berg Judit világát, ahol Bizsu a semmirekellő ékszerteknős a múltjába réved és egy hősies tett erejéig megváltozik, ahol százezernyi kis fénylény száguld ki börtönéből, hogy aztán vidáman ücsörögjön veled a buborékúszóban, és ahol előfordulhat, hogy a karpántod életre kel, ha kimondod a nevét.

Hőseink néha éhesek és fáradtak, fáznak, és elszáll a harci kedvük, s van, hogy még a barátaik is elárulják őket, de mint egy igazi mesében, sok izgalom és kaland után - végül minden jóra fordul - és ez, manapság - nem kis dolog."