A darab két partjelző és egy futballbíró pályán kívüli életébe enged bepillantást a meccs ideje alatt. A játékvezetői hármas így nem csak a játékosok, de a nézők szemében is főszereplővé válnak, azonban hamar kiderül számunkra, hogy mégis csak perifériára szorultak az életben.

A bíró hivatalnok, akik sikeres a maga szakmájában, ám nem titkolt álma, hogy a pályán is szeretne hasonló sikereket elérni. Az ominózus meccs azonban balul sül el.

A két partjelző, két eltérő jellem: az idősebb nagyhangú vagány, akit több alkalommal vádoltak meg korrupció miatt. Élete legfontosabb dolgait elszúrta: házassága romokban, gyermekeit alig látja, ráadásul egy fillér nem sok, annyi sincs a zsebében.

Társa a már ránézésre is szerencsétlen alkoholista, akinek Művész beceneve valamelyes jelzi, hogy több van benne, mint amennyit látni enged. A többiekkel ellentétben hisz valamiben, költői és szerelmes ábrándjaiban. A helyzet azonban jóval szürkébb, mint az ábrándok: szerelme, aki korábban minden meccs után sóskával és sültkrumplival várta, elhagyta, és versei sem olyan jók, hogy bármilyen kis elismerést is besöpörjön velük.

A tettek lehetőségétől megfosztott szereplőknek - nemcsak ebben a darabban, hanem a pályán és öltözőn kívül is - eszköze és fegyvere a szó. Szavakból rajzolódik ki a három férfi szoros, de barátinak nem nevezhető kapcsolata. A szavak közé rejtve pedig felbukkan a sorsokat megrontó féltékenység.

A 100. előadást május 9-én láthatjuk a Harmadik Színházban.