Közel négy évtizede, egy családi örökségből hozzá kerülő boroskancsó ébresztette fel Winkler Barnabás „a rózsaszínek” iránti szeretetét és indította el gyűjtőszenvedélyét, melynek eredménye a hamarosan látható ezer darabot is meghaladó együttes. 2007-ben Budapesten, saját galériájában tárta először a nyilvánosság elé a több mint száz évet használatban, becsülettel megélt rózsaszín fajansz-porcelán tárgyakat. Az első bemutatkozást több kisebb, vidéki kiállítás is követte. A Zsolnay manufaktúra első évtizedeiben készített használati tárgyak kalandos gyűjtéséről, a manufaktúra kezdeti éveinek történetéről és magukról a tárgyakról az általa kiadott „Kezdetben volt a rózsaszín…” című könyvében mesél.

Az 1860-as évekre, Zsolnay Vilmos pink-kísérleteinek befejeztével a legtöbb használati tárgy különös, megnyerő, de mégis egyedi színt kapott. A pécsi Zsolnay-gyár mindennapi használatra szánt tárgyai rózsaszínben pompázva kerültek ki a kereskedések polcaira. Megtalálható benne az érintetlen konyhai eszközöktől a gyermekjátékokon át az évszázados halastálig mindaz, ami a Zsolnay-gyár történetét oly kevéssé ismert módon és mégis oly meghatározóan vezette. A most kiálítandó gyűjtemény darabjai tömegtermelésben készültek, mégis minden darab egyedi, mindegyiknek rejtett története van.

A kuglófsütők, vizeskancsók, zsírosbödönök csoportja nem csupán korrajz. Bemutatják a századforduló környéki élet egy szeletét, de emellett történetet is mesélnek. Elmondják, hogy a gyár, a nagy és dicső, világhírű Zsolnay mindig is hagyománytisztelő volt. Újításaik mögött ott maradtak a polgári konyhák polcain megbújva azok a rózsaszín edények, amelyek a megbecsülést valójában lehetővé tették.