Vitapartnerek

Pálné Kovács Ilona | Pécs | MTA RKK DTI vezetője
Szokolay Örs | Budapest | várostervező építész
Kákai László | Pécs | szociológus, politológus
Sári László | Pécs | DDRFÜ fejlesztési igazgatója
Merza Péter | Pécs | tanár, fejlesztési igazgató


Az est vitaindítóját Bencze Zoltán és Csaba Ders jegyezte. Ebben arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendszerváltást követően Pécs megkapta a lehetőséget arra, hogy a folyamatos válságkezelés helyett valódi fejlesztéseket hajtson végre. Sikeres EU-s pályázatok születtek, ám jobban belegondolva, vajon tudjuk, hogy ezek a milliárdos beruházások valóban a legjobb célok szerint hasznosultak? Vajon a Zsolnay Negyed is az Expo Center sorsára jut? Lehet-e Pécsett előrelátó, stratégiai városfejlesztésről beszélni, vagy csupán sodrósunk a pályázatok adta árral?

Szerda este a szokásosnál kevesebben gyűltek össze a Művészetek és Irodalom Házának termében, hogy a város jövőjéről beszélgessenek. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - parázs vita alakult ki.

Múlt és jelen

Pécs soha nem lehet ugyanaz a bányász/vegyipari város, mint a rendszerváltás előtt. A változáshoz azonban egy komoly, erős alapokon nyugvó városfejlesztési stratégiát kell létrehozni.

Az Önkormányzat mozgástere leszűkült, ezért stratégiai átalakításokra van szükség - mondta Pálné Kovács Ilona. Ez lehet a kulcsa a városban bekövetkezendő fenntartható változásnak. Könnyű úgy várost fejleszteni, ha a megfelelő anyagi keret biztosított (ahogy az EKF évad során -a szerk.), kevesebb pénzből ez a feladat már sokkal nehezebb. Megoldás lehet olyan fejlesztési koalíciókat létrehozása, melyekben az Önkormányzat már nem kulcspozícióban van.

Kákai László elmondta, hogy az utóbbi években volt már arra kísérlet, hogy a város iparát átformálják, azonban a nagyobb cégek közül csak néhányan telepedtek itt meg. A főbb kérdést abban látja, hogy az utóbbi évek során felépült épületekkel kapcsolatban nem történtek olyan felmérések, melyek azok fenntartására, programokkal való megtöltésére irányultak.

Merza Péter a Pécsi Városfejlesztési Kft. igazgatója is úgy látja, hogy a korábbi sztereotípiáknak napjainkban és a jövőben helye nincs. Annak érdekében, hogy a város valóban megújuljon új városfejlesztési stratégián dolgoznak, melyben szerepel a közlekedési hálózat megújítása is.

Stratégia

Azonban a folyamatban levő, és feltehetően az év végére elkészülő új városfejlesztési stratégia megfelelő lesz az elképzelések megvalósítására, és arra, hogy a város hosszú távon is jól tudjon működni?
Szokolay Örs fenntartásokkal nyilatkozott erről. Elmondta, hogy Magyarország egy jól működő városfejlesztési stratégiát sem tud felmutatni. Egy jól felépített dokumentum kidolgozásához legalább három évre lenne szükség, melyben a partnerségen van a hangsúly.
Szokolay szerint az EKF kiváló ötlet volt, azonban nem illett bele semmilyen stratégiába, melynek meg is lett az eredménye. Egy városfejlesztési stratégia, melyet komoly előkészületek előznek meg, ma létkérdés Magyarországon.

(A cikkben megjelenő képek egy korábbi vita során készültek.)

Újra kellene osztani a szerepeket - mondta Pálné Kovács Ilona. A városvezetés ritkán működött együtt a civilekkel. Fontos, hogy ez a helyzet megváltozzon, hogy az Önkormányzat ne a szabályozás eszközeivel, hanem partnerként működjön. Egy menedzsment szervezet, mint a Városfejlesztési Kft. csupán szűk profillal rendelkezik. Ahhoz, hogy a valóban meg tudja oldani a város fejlesztési feladatait, partnereket kell keresnie. Nem ismerik azonban a városi partnereket, nem tudják, hogy igazán mire képesek. Rendeletekkel, dokumentumokkal nem lehetséges komoly problémák megoldása, azokhoz filozófiát/értékrendet kell változtatni.

Az utóbbi években sokat hallottunk városfejlesztési stratégiákról, több el is készült. A legtöbb azonban nem vált be hosszútávon, így az elkészítésükre szánt összeg ablakon kidobott pénz volt- mondta Kákai László. A város gyakran rövidtávú anyagi érdekek miatt áldozza fel a hosszú távú lehetőségeket.

Egy jól kidolgozott és hosszú távon működőképes stratégiát megfelelő előkészületek előznek meg. A megvalósítás időszakában pedig folyamatos monitoring tevékenység jellemzi, melynek során az új tapasztalatokat is beépítik a tevékenységbe.

Sári László szerint az a legnagyobb probléma, hogy a fejlesztési folyamatok hátulról, nem az embertől indulnak. A technika, vagyis a pályázatok határozzák meg, hogy mit is fejlesszenek. Olyan ez, mint az az épület, melyet a tetejétől kezdenek építeni, vagyis a gödör. Fontos lenne ezeket a folyamatokat megfordítani, és valóban az alapoktól kezdve építkezni.

Pálné Kovács Ilona a folyamatos újratervezésben látja elveszni az energiákat, és a lendületet, melyek előbbre vihetnék a várost. Az elmúlt 10 évben a tervezés lejáratta magát. Fontos lenne, hogy az EKF-et követően legyen még egy nagy fellendülés.

A vita záró momentumaként Merza Péter reagált az elhangzott gondolatokra. Szerinte a város sikeresen használta fel az EU-s forrásokat, és az EKF is sikeres volt, mert a sikert ő materializálódott m3-ben méri. Ahogy azt Merza maga is elismerte, ez nem feltétlenül siker a társadalom szemében. Az Önkormányzat kötött pályán mozog, kialakulóban vannak a város fejlesztéséhez szükséges intézményi és szabályozási keretek. Lehetségesnek tartja, hogy egy megfelelő városfejlesztési stratégiát nem lehet egy év alatt kidolgozni, de mindenképpen kell egy dokumentum, ami jelen esetben nem tud három évet várni (indoklásában az Állatkert állapotát hozta példaként). Ez a dokumentum nem biztos, hogy meg tud felelni azoknak az elvárásoknak, melyek korábban elhangoztak - mondta Merza.

Korábbi beszámolók a Kis Esti Vitákról az ilovepecs.hu-n.

A következő, március 30-i Kis Esti Viták témája a Zsolnay gyár lesz, mely szorosan kapcsolódik a városfejlesztés témaköréhez is.