A galériavezető véleménye szerint a tavalyi teljesítményükkel szakmailag meg tudtak felelni az elvárásoknak, az idei év pedig a bővült feladatkörrel egyben tanulási folyamat és próba is lesz. Sajnos a tervezést már tavaly számos hátrány érte: például csak decemberben derült ki, hogy a belvárosi kiállítóterek megmaradnak.

Annak ellenére, hogy 2010 végétől a Zsolnay Negyed új kiállítóterét is a Pécsi Galéria működteti, úgy tűnik, továbbra is csak az évek óta állandó 35 millió forintos kerettel gazdálkodhat. Gamus Árpád elmondása szerint, ennek az összegnek gyakorlatilag a 2/3 -a személyi költségekre kell fordítani, a fennmaradó részből tudják a dologi kiadásokat fedezni. A megszorítások miatt egy költségvetési határozat értelmében 2010-ben már fél státusszal kevesebb juthatott csak a galériákra. Közben a Zsolnay Negyedben található kiállítótér megnövekedett feladatellátása miatt négy embert kellett volna alkalmazásba venni. Ehhez képest végül a létszámproblémát a meglévő munkaerő átcsoportosításával sikerült csak megoldani.

A galériavezető szerint, amíg működést biztosító közgyűlési határozat nem születik, addig a szakmaiság és a megszorítás különös elegyéből eredeztethető állapot marad érvényben. Így előrelátó tervezésre sincs lehetőség. Épp ezért fél éves távlatra sikerült konkrét programot kidolgozni, az év második felétől már várhatóak bizonytalanságok. Bár nagy sikerként könyvelik el, hogy mindkét belvárosi galériát sikerült megtartani, az is előfordulhat, hogy a megszorítások miatt év közben valamelyiket mégis be kell zárni.

ZSN

Gamus Árpád szerint ahhoz, hogy a Zsolnay Negyedbe nyugodt lelkiismerettel lehessen szervezni egy-egy kiállítást - a felület és a célok ismeretében - tárlatonként legalább 3-4 millió forintra van szükség. Csak működésre éves szinten minimum 9-10 millió forintra kell, de ebben összegben nincsenek benne a személyi költségek. Mindenesetre 4-5 kiállításban gondolkodnak.

Sok megkeresés érkezik hozzájuk, azonban ezeknek általában nincs megfelelően átgondolt anyagi háttere, másrészt a galériavezető véleménye szerint érdemes a kiállítótér betöltéséhez alkalmazott koncepciót egy kézben tartani, hiszen ekkor lesz igazából szakmailag számon kérhető a teljesítmény. Mindenképpen közönségcsalogató, nagyszabású tárlatokat kell megvalósítani, egyébként a működés nem garantálható. A fővárosi nagyobb gyűjtemények is mutatnak hajlandóságot az együttműködésre, azonban azokkal is több éves távlatban lehetne együtt gondolkodni, amire a jelen körülmények között nem nagyon van lehetőség. A Kiscelli Múzeummal zajlanak tárgyalások, ahonnan egy kortárs anyag bemutatását lehet remélni.

Az új kiállítótérben egyébként február végéig Pinczehelyi Sándor életműtárlata látható. A következő kiállítás valamikor március közepén nyílik, ami egy újranyitással lesz egyenértékű. Konkrét időpontok még nincsenek, de a váci Tragor Ignác Múzeummal együttműködve egy neoklasszicista és neomanierista törekvéseket bemutató, nagy képekkel, sok figuralizmussal és realizmussal jellemezhető tárlatra lehet számítani.

A galériavezető szerint, az NKA-nál felismerték a törekvéseiket, így anyagilag megalapozott egy Hopp-Halász Károly-tárlat is. A Munkácsy-díjas képzőművész kiállítása gyakorlatilag a pécsi mesterek bemutatásának a következő lépcsője, hiszen a Pécsi Műhely tagjaként kezdte a pályafutását.

Istókovics Kálmán, a siklósi származású festőművész vallási és történelmi tárgyú és elég nagy méretű képeit is szeretnék bemutatni, akinek a tavalyi kiállításáról itt írtunk.

Kisgaléria

A tavaly év végén sajnálatos módon elmaradt Schiele-kiállítással kapcsolatban, továbbra is tárgyalások zajlanak. Az év második felében nyílik lehetőség a fiatalon elhunyt festő kezdeti képeiből válogatott anyag bemutatására, amely azt az ívet vázolja, ahogy az akadémikus ábrázolásból fordult át a saját stílusába.

A kulturális időutazást egy Új nyolcak című válogatás követi Csorba Simon László, Aknay János, Farkas Ádám, CsájiI Attila, Fejér Hadúr Péter, Kovács-Péter Balázs, Lapu Mihály és Dr. Táncos László műveivel, ami egy érdekes fricska lesz a nagy sikerű Nyolcaknak.

Áprilisban Zlatko Prica Alapítvány művésztelepének anyagából összeállított válogatást mutat be a galéria Hommage Zlatko Prica címmel. Fiatalok, idősek művészeti díjakkal elismertek és kevésbé ismertek, vagyis egy elég vegyes anyag ez, ami Gamus Árpád szerint nem feltétlenül baj.

Májusban egy Bizse János festményeiből válogatott kiállítással zárják az első fél évet a Kisgalériában, amit magánygyűjteményekből sikerül összeválogatni.

(A beszélgetés után a Pécsi Hírek online kiadásból tudtuk meg, hogy a városháza már el is döntötte, a Kisgalériát a jövőben máshogy hasznosítják. Szerda délelőtt a galériavezetőnek konkrét információi ez ügyben még nem voltak.)

Pécsi Galéria

A Széchenyi téri galériában a február végéig látható a PMMK doktori iskolájának a bemutatója.

Márciusban az Atelier an der Donau, a pécsi Galériával rendkívül jó kapcsolatokat ápoló Kokoschka Múzeum segítségével egy nemzetközi szimpózium anyaga kerül bemutatásra. Igazi európai kiállítás lesz ez, amiben magyarok is helyet kaptak, így a pécsi Ficzek Ferenc is.

Áprilisban a Robert Bosch Alapítvány szervezésében Jorinde Voigt nagy grafikáival töltik meg a Galériát. Ezek a 2x3 méteres munkák nagyon elegáns tárlatot tesznek majd lehetővé. Május közepétől Discrimination címmel egy nemzetközi plakátkiállítás várja majd az érdeklődőket. Gamus Árpád szerint ez a tematikus válogatás jól illeszkedik egy csomó igencsak aktuális társadalmi kérdéshez. A nyár elején a poszthoz csatlakozva ismét szeretnék megrendezni a festőversenyt, ami a tavaly a 2010-es évre jellemző programbőség, valamint a Széchényi téri munkálatok miatt maradt el.

Jorinde Voigt: Collective time

A pécsi tárlatok mellett a Galéria idén is számos külföldi kiállítást szervez, idén Aradról, és Hannoverből érkezett már felkérés, de magyar városok is sorra kerülnek.