Az eugyintezes.pecs.hu(pdf) oldalon elérhető tanulmány a fedlap tanulsága szerint már nyár közepén elkészült, azonban csak a napokban vált elérhetővé a város honlapján. A függelékekkel együtt 173 oldalas dokumentum, amiből 40 oldal maga a szerkesztett tanulmány. Ez az első igazán komolyan vehető félig-meddig hivatalos értékelés az EKF-ről. Az értékelés a pályázattól a megvalósulásig tart és a jövőt illetően javaslatokat is közöl. A szerzők gyakran érzékletes példákat használnak az állításaik igazolására. Míg az összkép lesújtó, egyes programelek és gyakorlatok dicséretet is kapnak az elemzésben. Számos eddig hivatalos kommunikációs elemet cáfolnak a szerzők, kérdés hogy az Európai Kulturális Parlament most zajló ülésére mit tettek magukévá és mit hangoztatnak majd az illetékesek.

Néhány gondolat a tanulmányból

A szerzők értelmezése szerint az EKF jelensége olyan komplex várostervezési és -fejlesztési projekt, amely új fejlődési pálya megrajzolására adott lehetőséget a gazdasági, társadalmi és identitásválsággal küzdő Pécs városa számára, ami teljes szinkronitást mutatott az európai városfejlesztés kurrens törekvéseivel. Az elemzők úgy gondolják, hogy a város számos elmaradt fejlesztését megpróbálták beilleszteni az EKF-programba, de e problémáért nem a pályázat, az EKF-program a felelős, hanem annak kontextusa, a gazdasági, politikai környezet.

A kultúrpolitikáról így írnak: ,,a  kilencvenes  évek  pécsi  kulturális  életét  sajátos  kulturális  pezsgés,  alulról szerveződő civil mozgalmak, új művészeti irányzatok, újonnan létrejövő fesztiválok jellemezték, addig  az  EKF-projekt  a  kétezres  években  egy  olyan  paternalista,  bevallottan  a tömegszórakoztatás  elsődlegességét  hirdető,  igénytelen  kultúrpolitikát  folytató,  erősen centralizált  városba  érkezett  meg,  ahol  a  kulturális  élet  irányítói  és  szereplői  számára meglehetősen szűk mozgásteret jelölt ki a várospolitika."

Az EKF-kezdetén kigolyózott a végén már előszeretettel emlegetett, és a városi kommunikációban is gyakran felbukkanó civilekről, a civilség fogalmáról így vélekednek: ,,a differenciált szóhasználat, az egyértelmű definíció hiánya oda vezetett, hogy hamar kiürült és hiteltelenné vált a civilség fogalma, amely képes lehetett volna a városi  társadalom bizonyos csoportjainak mobilizálására, a kulturális városfejlesztéshez szükséges önszerveződő potenciál létrehozására.

Az EKF általános értékelése kapcsán, így írnak a szerzők: ,,a pályázat egyik legfontosabb célkitűzése - a politikai establishment és a civil társadalom, illeve a különböző intézmények együttműködése, a cselekvés társadalmasítása - nem valósult meg. Nem tűnik túlzásnak úgy fogalmazni, hogy az EKF eredményei -  a fejlesztések, a programok stb. - tehát mindennek ellenére jöttek létre."

A sokáig nem tisztázott szerepben működő, majd a programok koncepcióját meghackelő és lebonyolításuka szinte teljese egészében koordináló Hungarofestről a következő megállapítások születtek: ,,Korábban sohasem fordult elő, hogy az EKF menedzsmentje ne kizárólag az adott város irányítása alatt állt volna. Az elvek sérülése mellett számos kézzelfogható előny veszett el Pécs számára, például a jegybevételek egy része nem Pécset, hanem a Hungarofestet gazdagította, a Hungarofesté lett a HF pénzéből támogatott kiadványok copyright-ja; náluk maradt az EKF-kampányok során gyűjtött 70000-es levelezési címlista; az ő erősödésüket szolgálta az országos sajtókapcsolatok kezelése; a marketing és a kommunikáció területén alapvető döntésekben játszottak vezető szerepet stb." A HF igazgatója, Rubovszky Rita Pécsett vette át a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének tiszti fokozatát, amit a francia kultúra magyarországi terjesztéséért ítéltek neki.

A turizmus fellendüléséről, ami szintén a hivatalos sikerkommunikáció egyik alapköve volt, így vélekednek: ,,Örvendetes a turizmus adataiban kimutatható növekedés az előző évhez képest, ám mindez arra volt elég, hogy a város visszakapaszkodjon a két évvel korábbi szintre (Pécsett például 2006-ban 135.299 vendég, 257.068 éjszakát töltött, vagyis mindkét mutató közel 10%-kal volt magasabb, mint 2010-ben!)."

A javaslatok között az intézményi struktúra reformja, a párhuzamosságok megszüntetése, kellő számú és hozzáértő menedzsment foglalkozatatása, valamint egységes városfejléesztési koncepció kidolgozása is szerepel.

A teljes tanulmány itt olvasható(pdf). Szerzők: Ágoston Zoltán, Berkecz Balázs, dr. Faragó László, Horváth András, dr. Kovács Katalin, P. Müller Péter, dr. Rappai Gábor, dr. Szijártó Zsolt