Az est vendégei Gellér B. István képzőművész, Hegyi Zsuzsa a Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője, a Nádor Galéria egyik megvalósítója, Haszán Péter, a Pécs Holding Zrt. képviseletében, Bozóky Anita kulturális menedzser, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. kulturális vezetője, dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság elnöke, Berkecz Balázs településtervező és Füzér Katalin szociológus voltak.

A harmadik rendezvényt a sorozat kezdeményezője, az est házigazdája Patartics Zorán vezette fel. A kiürülő belváros nem csak pécsi probléma. Az építész szerint három stratégiai ballépéssel lehet egy történelmi belvárost kiüríteni: a plázák beengedésével, a kulturális intézmények és a közigazgatás kiköltöztetésével. A tervezetlen vagy rosszul tervezett átalakítások a belváros elsivatagosodásához vezethetnek.

A program közönségzavazással kezdődött, ami megmutatta hogy a jelenlevők elsöprő többsége úgy gondolja hogy problémát okoz, ha a belvárosból eltűnnek a kulturális intézmények.

Gellér B. István felvetése szerint kulturális intézmények kiköltöztetése éppúgy elhibázott döntés, mint az autósforgalom vagy a dohányzás tiltása a belvárosban, hiszen így lassan nem lesz miért a belvárosba jönni.

Hegyi Zsuzsa szerint a vásárlőerő csökkenése is hozzájárult a belvárosi üzlethelységek kiürüléshez, de úgy tűnik a kereskedők sem hajlandóak alkalmazkodni a megváltozott vásárlói igényekhez, pl. késői nyitva tartással. A belvárosi vásárlás élményvásárlássá alakítására tett javaslatot. Csak a belváros önmagában már nem elég vonzó, a nyáron is bebizonyosodott hogy kulturális és turisztikai rendezvényekre van szükség a megtöltéséhez.

Haszán Péter, megpróbálta elmagyarázni, hogy a Pécs Holding tulajdonában lévő belvárosi ingatlanok majdnem mindegyike bérbe van adva. Később, a közönség soraiból az is elhangzott, hogy a kiadott ingatlanok gyakran azért üresek, mert a bérlő már becsődölt, azonban a szerződése továbbra is köti az üzlethez. A jogász egy felvetésre, miszerint más városokban is előforduló értékalapon megállapított, differnciált bérletmegállapodásokat kellene kötniük kulturális, közhasznú intézményekkel, úgy reagált, hogy a Holding csak egy gazdasági végrehajtó szerv, a döntéseket a politikusok hozzák, saját hatáskörben ilyet nem állapíthat meg a vállalat.

Bozóky Anita kifejtette, hogy a EKF-pályázat írásának idején is már figyelmeztették a városi kulturális intézmények vezetői a pályázatírókat, hogy a belváros kiüresedéséhez vezethetnek a vállalások. Patartics Zorán erre később, mint a pályázatírásban részt vállaló civil, úgy válaszolt, hogy a kiíráshoz kellett igazítani a pályázatot. Bozóky Anita elmondta, hogy a Zsolnay Negyed az egész város kulturális igényeire és a megváltozott kultúrafogyasztói szokásokra tekintettel lesz. A pályázatban kitűzött kulturális léptékváltást a Negyed tudja majd megvalósítani.

Hoppál Péter, egykori belvárosi lakosként, személyes tapasztalataiból vezette le a belváros problémáit, megemlítve a hangoskodó, alkoholfogyasztó, randalírozó fiatalokat is. Más városok már korábban a városfejlesztésnek Pécsett most látható az útját választották és ez jó iránynak tűnik. Az EKF-et eszköznek kell tekinteni és nem pedig célnak

Berkecz Balázs szerint Pécsnek sokkal jobban tudatában kellene lennie a regionális kulturális központ szerepével és erősíteni kellene azt. Az építész emlékeztetett, hogy a belváros újjáélesztésének érdekében a Király Pláza tervére politikai szándék is mutatkozik, sőt érvényes 2010. februári döntés is született.

Füzér Katalin szerint az utóbbi években a belvárosban új kulturális terek is létrejöttek, mint a Kultúrkert és a PiknikPark. A város döntéhozóinak figyelembe kellene venni a belváros lakóinak igényeit, akiknek 1/3 -a diplomás, és számukra fontos a kulturális intézmények elérhetősége. Véleménye szerint a plázákkal nem kell felvenni a versenyt, hanem teljesen más irányú szolgáltatásokkal kell megtölteni a belvárost.

A program zárásához az is hozzátartozik, hogy a helyszínt adó Művészetek és Irodalom Házának vezetője, több mint 1000 aláírást tartalmazó petíciót nyújtott át Hoppál Péternek. A kiálítvány aláírói a több mint 20 éves múltra visszatekintő intézmény megmentését kérik, amelyre ismét esély is van.

Az esten elhangzottak hamarosan felkerülnek a kezdeményezés weboldalára, ahol a következő vendégeknek kérdéseket lehet feltenni.

Az eseményt így látta a pecsma.hu