Tudjuk, hogy a megnyitók általában nem a műélvezetről szólnak. Egy jobban sikerült vernissage vonz annyi érdeklődőt, hogy a műalkotásokkal ne is lehessen foglalkozni. Sokkal inkább társadalmi események ezek. Ez történt a meglepetésszerűen lecsapó nyári záporokkal tarkított múlt pénteken is.

Mindenestre a szemfülesebbje jóval a beharangozott kezdési időpont előtt megérkezett, így könnyedén megtekinthette az új ruhába bújtatott alkotásokat. A felújítás remekül sikerült. Az épületnek első ránézésre kifogástalan az állapota. Másrészt azok a képek is, amelyek lássuk be nem tartoznak Vasarely legnagyobb alkotásai közé, olyan körítést kaptak, hogy a szemlélőnek mégiscsak kedve támad hazavinni őket. Persze, azt nem lehet, mert árgus szemek figyelik a látogatók minden rezdülését a tömeggel együtt mozgó teremőrök, akik vagy az eseménynek vagy tényleg úgy általában megfiatalodtak megszépültek és sokkal inkább tűnnek hostesseknek, mint a kezedet szemükkel csonkoló konyhásnéni kinézetű truppenführernek.

A ceremóniát és a sok beszédet megintcsak a záporok és az ehhez kapcsolódó mozzanatok teszik érdekesebbé. A felújításokhoz kapcsolódó minden intézmény képviseletében felszólal valaki, talán csak a Mária utca prominensei bújnak meg a háttérben. Ennek okát nem firtatjuk, biztos csak egy protokolláris baki.

Az újranyitó tárlathoz kapcsolódva a PTE Művészeti Karának és az Aix-en-Provence-i École Supérieure D'art jelenlegi és egykori hallgatóinak a mester hatását tükröző képeiből nyílt kiállítás a Modern Magyar Képtárban. Az ideiglenes tárlat francia művészek audiovizuális performance-ével zárul június 19-én.(A tárlat valójában 22-ig látogatható.)