A Yamanote-Jijosha Társulat és a Yojo-han (4 és fél tatami) színház

A Yamanote-Jijosha Társulat Japán egyik fiatal és népszerű színházi társulata, melyet 1984-ben Yasuda Masahiro és társai a tokiói Waseda Egyetem diákjaiból hoztak létre. Modern kísérletezéssel, illetve a strukturált színészképzés, a Yamanote-metódus kifejlesztésével együtt tökéletesítik a ,,4 és fél tatami" különleges színházi technikáját. Nem csak Ázsiában, Európában is gyakran vendégszerepelnek.

A 4 és fél tatami előadásmódban a színészek nem egyenes testtartásban, hanem egy instabil pózban, lassú mozdulatokkal játszanak. A szöveggel összhangban mozognak, testüket egy-egy adott pózban megmerevítik, egy esztétikailag szép formát hoznak létre. Kritikusaik nagyra értékelik, hogy ennek az egyszerű mozgásnak, illetve a speciális hangképzés gyakorlatának eredményeképpen olyan bonyolult, mély emberi karakterek válnak megjeleníthetővé, amelyeket a realizmus eszközeivel nem lehetne ábrázolni.

Az Oidipusz király Szophoklész görög drámai remekműve, amely 2500 éve íródott. Thébai városában pestisjárvány tombol. Az uralkodó, Oidipusz király lát hozzá a helyzet megoldásához, ennek során éppen az ő születésének körülményeire derül fény. Amikor megtudja, hogy saját apját ölte meg, és anyjával nemzett gyermeket, megvakítja magát.

Yasuda Masahiro rendező gondolatai a darabról:

Azért szerettem volna ezt a darabot színre vinni, mert nem csak drámaként tartottam nagyon jónak, hanem mert a sorok közül nagyon erősen kiéreztem korunk kérdéseit is. A darabban leírt harag és az erőszak kérdését. A Szfinx, mint női fejű szárnyas oroszlán, megöli azt, aki nem tudja megfejteni a talányt; Oidipusz, aki legyőzi a Szfinxet, de megöli apját; Laiosz, az apa, aki szöget üt fia, Oidipusz lábába; az öngyilkosságot elkövető anya, Iokaszté ...
Ha tekintetünket a modern korra fordítjuk, a világon változatlan örvényként hullámzik az erőszak. Ennek eredményeként elveszítjük méltóságunkat. Oidipusz nem törődik ,,dagadt lábú" nevének eredetével, úgy hiszi, a világ az, aminek a szemünkkel látjuk. Amikor ráébred tévedésére, értékeinek védelmében saját szeme világától fosztja meg magát.
Talán úgy tűnik, hogy mi, japánok a keleti világ legszélső szigetén, a világon tomboló erőszakról érdeklődés nélkül veszünk tudomást, de ez nincs így. Ebben az előadásban Tokióban élő nők látnak Oidipusz királyról egy lidérces álmot. Ahogy álomba szenderülnek, különböző álmaik között jelenik meg Oidipusz király története, míg végül ezeket a nőket belső rettegésben éri a világ végének elérkezése.