A Bartók-trilógia, amelynek első tételét Kincses Felvidék címen a Magyar Állami Népi Együttes szintén a Művészetek Palotájában mutatta be, azt az esztétikai és filozófiai utat kívánja reprezentálni és egyben megérteni, hogy miként juthatott el Bartók a népzenétől a kortársig, a közösségitől az autonómig, milyen történeti, politikai, kulturális, társadalmi rétegek épültek-épülnek egymásra, léteznek egy időben művészetében, és mindez mi módon válik-válhat alkotói mintává a színpadi táncművészetben. A Labirintus - a trilógia második tétele - a fele út, ahonnan már nem lehet (érdemes) visszafordulni. Még mindig közeli a néptáncos és a népzenei háttér, még könnyen felismerhetők az inspirációk forrásai, de a zenei világ már nem a szerkesztett "népzeneírás", hanem a darab egészére komponált színpadi zene, amely magába építi mind az említett hagyományokat, mind a barokk előzményeket, mind a mai kortárs zenét, annak sokszínűségével, eklektikájával. A tánc nyelve szintén absztrahál, dekonstruál és újjáépül - kortárs nyelven. A Labirintus a képet (táncot, dizájnt, jelmezt, világítást...) és a zenét egymás mellé rendeli, s mindezek trónjára az előadót, a táncost és a zenészt ülteti. A labirintusban nem érvényesek a körülvevő (az elhagyott vagy eltaszított) világ törvényei, itt létezik varázslat, metamorfózis, halál és újjászületés... élet! A periféria az átjárás, az út eleje és vége: a "valóság" és az új minőség egyaránt a labirintus szélén kezdődik és végződik. A közepébe vezető út azonban nem csupán potenciálisan kétirányú, de a középpontból szükségszerűen vezet egy másik ösvény a kiindulópontba, vissza a "valóságba". Ám aki ezt megjárta, már nem ugyanoda érkezik vissza. Magán, magában hordozza az Utat. És itt a kortárs-paraszt-városi-barokk-pszeudo-opera, amelyben egyesül, egy időben van jelen a jelen és előzményei, ahol minden más ugyanaz: a mese valóság, a varázslat igaz, a sziget a közép, a rész egész, az út spirál, az egyenes labirintus.



Zene: Sáry László
Koreográfus: Horváth Csaba, Kovács Gerzson Péter, Mihályi Gábor
Rendező: Kovács Gerzson Péter

Ének:
Herczku Ágnes
Hetényi Milán

Látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Jelmez: Szűcs Edit
Tánckarvezető: Kökény Richard
Művészeti vezető: Mihályi Gábor
Asszisztens: Bakos Gabriella, Nemes Szilvia, Varga Péter
Rendező munkatársa: Mihályi Gábor