Most a vászon – 46. mozihét

|
2009. november. 12., csütörtök 14:10
Tartalom értékelése
3 / 1
PDF letöltés
Nyomtatás
district9.jpg
A kulturális élet hetente visszatérő fordulópontját szokás szerint a filmek határozzák meg. Hetek óta újabbnál-újabb mesék várják délutánonként az Urániában a kicsiket, most sem lesz ez másként, végre belvárosi moziban is látható a legújabb kapcsolatfelvételről szóló sci-fi, az Apollóban pedig a vájtszeműek „können auf Íhre kosten kommen", ahogy a művelt japán mondaná.

A kulturális élet hetente visszatérő fordulópontját szokás szerint a filmek határozzák meg. Hetek óta újabbnál-újabb mesék várják délutánonként az Urániában a kicsiket, most sem lesz ez másként, végre belvárosi moziban is látható a legújabb kapcsolatfelvételről szóló sci-fi, az Apollóban pedig a vájtszeműek „können auf Íhre kosten kommen", ahogy a művelt japán mondaná.

 

Apolló

Tiszta napfény (Sunshine Cleaning)
A hazánkban is nagy sikert aratott ”A család kicsi kincse” (Little Miss Sunshine) készítőinek 2008-as alkotása hangulatában igencsak hasonlít elődjére: A Tiszta napfény szintén problémákkal küszködő, helyüket nem találó alsó-középosztály béli szereplők érdekes kiútra (és egymásra) találását mutatja be, ám ezúttal még ütősebb szereplőgárdával. A mostanában szinte kizárólag Oscar gyanús szerepekben pózoló Amy Adams mellett Emily Blunt is jól alakít ebben a szerethető, helyenként igazán vicces, ám nem túl mély drámában.

A próféta (Un prophete)
Mindenképpen a hét legütősebb filmje ez a százötven perces francia – olasz monstrum, amely több kisebb díj mellett a 2009-es Cannes-i filmfesztivál nagydíját is behúzta. A film egy fiatal muzulmán fiú boldogulását mutatja be egy bandák által uralt börtönben. Az igen hosszúra nyúló játékidő alatt végig követhetjük, ahogyan a félénk zöldfülűből rutinos róka, besúgó, majd bandavezér válik a rácsok mögött. Jacques Audiard rendező külön figyelmet fordított a főszereplő karakter jellemfejlődésének, így az utolsó részletekig láthatjuk hogyan éli meg a fiú saját szerepének változását a börtön sakktábláján. A témát jól feldolgozó filmet az utóbbi öt évben igen keveset láttunk (talán csak a 2008-as év meglepetés filmje, a Val Kilmer visszatérését jelentő Felon ugrik be így hirtelen), európai alkotást pedig egyáltalán nem. Ezért is örülök nagyon a filmnek: végre egy európai börtönéletet, európai operatőr szemén keresztül bemutató alkotás, amely az amerikai klisék és a vattacukor elhagyásával mutatja be ezt a rideg, távolinak ható világot.

 

Uránia

Szobafogság (Pinprick)
Itt az eheti magyar(-svájci) közönségfilm. A főszereplő Nagy Ervin egy a törvény keze elől menekülő bűnözőt játszik, aki befúrja magát egy apa nélküli családban először a gimnazista lányra, majd annak gyanútlan anyjára vetve ki hálóját. Első kritikák alapján igazán gyenge és unalmas film, a héten sokkal jobb dolgokra tudjuk költeni a mozira szánt forintokat.

 

District 9
A District 9 túlzás nélkül az év legjobban várt filmje volt. Peter Jackson szárnyai (és pénztárcája) alatt Neil Blomkamp első nagyjátékfilmje biztos sikerre volt ítélve. Az igen fiatal dél-afrikai rendező korábbi, Alive in Joburg című kisfilmjét dolgozta újra egészestés sci-fiként, bebizonyítva ezzel Jackson mesternek és a nézőknek, hogy megérdemelte a számára megszavazott bizalmat. A D9 a mostanában igen divatos témának számító ”első nagy találkozást” mutatja be az űrlényekkel, ám csavarva egyet a mára igen száraznak számító témán Blomkamp az emberiség kezébe adta a kantárt. Hogyan viselkednénk az idegenekkel, ha nem tudnák kihasználni technikai fejlettségüket velünk szemben? Ezt az igen erős témát, nagyon meggyőző ál-dokumentarista stílusban, tökéletes operatőri munkával, és igen sok akciójelenettel tálalták a készítők. A D9 ugyan közel sem tökéletes, de feltétlenül élvezhető, látványos és érdekes film, amely örökérvényű mondanivalóját igen nehéz nem észrevenni. Akinek eddig kimaradt sürgősen pótolja!

 

Alvin és a mókusok (Alvin and the Chipmunks)
A My Name is Earl című – egyébként az első két évad erejéig igen élvezhető – vígjáték sorozattal elhíresült Jason Lee egyszemélyes showját tekinthetjük meg az Uránia heti fél-animációjaként tündöklő (?) Alvin és a mókusokban. A kamerás felvételekbe utólag beleerőszakolt mókusok átlagos ötlettelen animációkhoz hűen csetlenek s botlanak és próbálnak vicceskedni a felnőttek világában. Láttuk már százszor, majdnem mindig jobban kivitelezve, mint itt. Ha valakinek hasonló hangulatú filmre lenne ingere, az inkább vegye ki DVD-n a Toy Storyt - mert az bár lassan tizenöt éves,  még mindig messze jobb, mint bármi, amit azóta kaptunk ebben a kategóriában.

Szóljon hozzá!





Adja meg a képen látható szót*


Nem olvasható a szöveg?


* - kitöltése kötelező

Nem érkezett még hozzászólás.

Friss tartalmak
Kaszkadőrök ugrálnak a PNSZ tetejéről, könyvek öntik el a Kossuth teret, 18 év után pécsi koncertre áll össze az East együttes, a L'art pour l'art Társulat huszonhat évük legütősebb műsorával érkezik, Varnus Xavér a 30-as évek filmslágereit játssza orgonán, s idén is felcsendülnek Cseh Tamás dalai. E néhány kiragadott példa is jelzi, milyen sokszínű kínálattal kecsegtet az idei POSZT kísérőrendezvényeinek kavalkádja június 7-16. között a XII. Pécsi Országos Színházi Találkozón.
Címkék:
Konok Tamás és Hetey Katalin, Kossuth-díjas képzőművészek tárlatával búcsúzik a Pécsi Galéria Vizuális és Művészeti Műhely az önallóságtól, hiszen hamarosan a Zsolnay Örökség Kezelő Nkft. egyik divíziójaként folytatja működését. Hogy ez milyen hatással lesz a beolvadásnak a galéria művészeti programjára, egyelőre nem tudjuk, ami biztos, hogy ez a kiállítás június 30-ig látogatható az M21 Galériában.
Címkék:
A hosszú hagyományra visszatekintő, minden évben megrendezett DLA kiállítások sorában most a tizenharmadik alkalommal kerül sor egy csoportos kiállításra, ahol a doktori képzésben jelenleg aktívan részt vevő képzőművészek friss munkáiból láthatnak egy válogatást.
Címkék:
Herman Levente Zónák c. válogatása a Zsolnay-negyedben az utóbbi idők legszínvonalasabb kortárs tárlatai közé tartozik Pécsett. A 35 éves fennállás után függetlenségét elvesztő Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti egyik utolsó autonóm tárlata április 22-ig tekinthető meg.
Idén tavasszal már a harmadik alkalommal láthatunk válogatást az aradi képzőművészeti biennálé, a Meeting Point anyagából. A ,,Forma-szigor-jelentés" alcímet is viselő kiállítás 2011 novemberében mutatkozott be Pécs testvérvárosában. A 240 alkotó 270 munkáját felvonultató tárlat esszenciája nemzetközi útjának első állomásaként március 3. és 31. között tartózkodik a Pécsi Galériában.
Tegnap este Szalóki Ági ismét megcsillogtatta nekünk végtelen zenei sokszínűségét.
A Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely idei programjában ismét helyet kap a kortárs művészet bemutatása és a nagy elődök előtti tisztelgés is. Az új kiállítótér pedig új nevet kap és M21 néven várja a látogatókat.
Az EKF-nek már több mint egy éve vége, azonban számos kérdésben még mindig tisztázatlan körülmények maradtak. Az atlatszo.hu és Magyar Narancs egy új mérföldkőhöz érkezett az EKF során elköltött pénzek útjának feltérképezése során.
Címkék:
« Május 2012 »
Hét H K Sze Cs P Sz V
18 31
01
02
03
04
05
06
19
07
08
09
10
11
12
13
20
14
15
16
17
18
19
20
21
21
22
23
24
25
26
27
22
28
29
30
31
1 2 3
Hirdetés
Olvasóink ajánlata
Bejelentkezés




Regisztráció - Elfelejtett jelszó

Hírlevél
E-mail cím

Friss hozzászólások
 
Webshop
A kosár üres