Mire jó a Nemzeti alaptanterv? Meghatározza a kötelezően elsajátítandó műveltség tartalmi kereteit. Felépítése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy iskolai, oktatói szinten eltávolodjanak az első pillantásra feszesnek tűnő elvárásoktól, így létrehozva az iskolákra jellemző egyéni tanítási jellegzetességeket.

A Nemzeti alaptanterv tíz műveltségterületet különböztet meg, melyek a kulcskompetenciákra épülnek. Ezek a következők: Magyar nyelv és irodalom, Élő idegen nyelv, Matematika, Ember és társadalom, Ember a természetben, Földünk – környezetünk, Művészetek, Informatika, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Testnevelés és sport. Az alaptanterv fő céljának tekinti, hogy a kötelező iskoláztatás végén a való életbe kerülő fiatalok be tudjanak illeszkedni a társadalomba, valamint, hogy nyitottakká váljanak más kultúrák felé. Ez a cél az EU csatlakozás óta még nagyobb jelentősséggel bír.

Az alaptanterv a kompetencia alapú oktatást hangsúlyozza. Korosztályonként és műveltségterületre lebontva határozza meg, hogy mely képességeket javasolt elsajátítani. Ez a gyakorlatban a következőképpen néz ki; a művészetek műveltségterület általános célja, hogy a diákok megismerjék a műalkotásokat, különböző művészeti technikákat tanuljanak meg. Az ehhez szükséges képességeket fokozatosan, egyre mélyebben sajátítják el a tanulók.

Az általános iskola negyedik osztályában a fejlesztendő képességek között szerepel például az élmények szóban való megfogalmazása. Nem elvárás, hogy a 9-10 éves gyerekek magas szintű szakmai nyelvezetet használjanak, azonban egy-egy ilyen beszámoló során a tanár rávezetheti őket arra, hogy megtanulják a szakszavakat, és helyenként belefoglalják ezeket az előadásukba. Ötödik osztályban ugyanez a feladat már komolyabb paraméterek mentén épül fel. A diákoknak meghatározott szempontok szerint kell megfigyelniük egy adott eseményt, és ugyanezen szempontokat használva kell felépíteniük az előadásokat. Az eddigiekből is jól látható, hogy a művészetek műveltségterületen elsajátítható és megtapasztalható képességek rengeteg helyen felhasználhatók, különösen azok, melyek a kommunikációs készséget fejlesztik. Emellett a gyermekek különböző kultúrákkal is találkozhatnak a rajzórákon, mely nagy eséllyel hozzájárul az alaptantervben megfogalmazott cél eléréséhez.

A cikksorozat többi része elérhető az alábbi linkekre kattintva:

első rész
harmadik rész
negyedik rész